Áttörésről beszélnek a táplálkozástudományban: objektív mérésekkel (vér- és vizeletvizsgálattal) kimutatható, hogy ki, mennyi ultrafeldolgozott ételt fogyaszt.
A fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntené az USA egészségügyi minisztere: az olcsó tömegkajákat üldözve egészségtelen zsírra cserélné az egészségesebb étolajokat.
„A lazac és áfonya duóval nem lehet mellélőni” Trenka Andrea Petra dietetikus szerint, akit arról kérdeztünk, milyen ételekkel befolyásolhatjuk jó irányba mentális egészségünket, és dolgozhatunk a tél végi fáradtság ellen. Milyen forrásból vegyünk magunkhoz fehérjét, és tartózkodnunk kell-e a szénhidráttól? Ráfanyalodjunk-e a fagyasztott zöldségre? Miért félreértés, hogy a gumicukortól jobb kedvünk lesz? Milyen táplálékkiegészítőkkel érdemes próbálkozni a lelki jóllét érdekében?
A brokkoli és a spenót szerelemgyereke, aminek saját fesztiválja is van Spanyolországban. Arra is volt példa, hogy a Google fordítója annyira nem tudott mit kezdeni a rapini nevével, hogy véletlenül csiklónak fordította, egészen más értelmet adva így a galíciai fesztiválnak.
Diéták helyett egyre divatosabb a tudatos táplálkozás, ami az önszeretetre épít, és segít, hogy kontrollban maradjunk. Belefér-e, hogy csokoládét és gyorséttermi ételeket együnk? Lefogyhatunk-e a testünk jelzéseire hallgatva? Az intuitív étkezés fortélyairól Trenka Andrea Petra dietetikus, viselkedéselemzővel beszélgettünk.
A böjt nem divat, hanem egy étkezési stratégia, és sok élettani előnnyel jár – ha jól csináljuk. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember tett helyre néhány tévhitet a koplalás körül a HVG-nek adott interjúban.
Az egészséges táplálkozás fogalma túl van misztifikálva – állítja Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember, funkcionális táplálkozási referens. Viszont létezik egy meglehetősen egyszerű sorvezető, amelyet, ha követünk, jól és jót tudunk enni. A Brain Baron előadó szakemberrel beszélgettünk arról, hogy érdemes-e táplálkozási irányzatokat követni, szedjünk-e vitaminokat, és meddig tűri a szervezetünk a visszaéléseket. Győző-Molnár Anna elárulta azt is, hogy mi az, amit semmi esetre sem tenne be a bevásárlókosarába.
A napról napra elkövetett apró étkezési hibák az évek alatt összeadódnak, és súlyos betegségek kialakulásához vezetnek. Melyek ezek, és hogyan lehet rájuk tudatosabban odafigyelni?
Bár tavasszal könnyebb friss zöldségekhez és gyümölcsökhöz jutni, előfordulhatnak olyan állapotok, élethelyzetek, amikor mégis szükség van vitaminpótlásra.
Magyarországon egyre többen térnek át a tudatos táplálkozásra, ennek megfelelően megugrott a kereslet a mentes és egészségtudatos termékek iránt. De mi az étrendváltók legfőbb motivációja, és melyek azok az élelmiszerek, amik a legnépszerűbbek azok körében, akiknek fontos az egészségük megőrzése?
Az egészségtelen táplálkozás és a nem kielégítő alvás önmagukban is rossz egészséghez vezethetnek. Svéd kutatók ennél tovább mentek, mivel arra voltak kíváncsiak, hogy a helytelen étrend hogyan befolyásolja közvetlenül az alvást, illetve annak egy nagyon fontos szakaszát.
Érdekes következtetésre jutottak amerikai kutatók: megnő a szívbetegségek kockázata azoknál, akik közel laknak gyorséttermekhez, készételeket kínáló üzletekhez, pubokhoz, bárokhoz.
Egy új kutatás szerint már nyolc hét is elég lehet ahhoz, hogy a kizárólag növényi összetevőket magában foglaló étrend első jótékony hatásai megjelenjenek. Ahhoz azonban, hogy egészségesebbek legyen az ember, ennél kisebb változás is elegendő lehet.
Brit, új-zélandi és szingapúri kutatók nemrég arra voltak kíváncsiak, a terhességet tervező nők szervezetének milyen a vitaminháztartása. Az eredmény nem túl szívderítő.
Bár már hosszú ideje alapja az ázsiai konyhának a hínár (vagy alga), Európában csak mostanában vált divatos „szuperélelmiszerré”. Azonban nincsen új a nap alatt: egy friss kutatás bebizonyította, hogy a tengeri algát már sok ezer évvel ezelőtt rendszeresen fogyasztották a kontinensünkön.
A legismertebb gyártó inkább a müzliszeletekkel próbálkozik.
Köztudottan sok előnye van a kiegyensúlyozott, friss alapanyagokra, elsősorban zöldségekre, halakra, fehér húsokra, gyümölcsökre épülő mediterrán étrendnek, és a lista most újabb pozitívummal bővült.
Sokakat undor fog el, ha a rovarok fogyasztásáról hallanak. A kutatók viszont egészen másképp vélekednek erről: az ilyesfajta étrend kifejezetten előnyös lehet a bélrendszer egészsége szempontjából.
Egy nemrég megjelent brit kutatási eredmény szerint aki mediterrán diétát tart, annak kisebb az esélye a demencia kialakulására.
A Washingtoni Egyetem kutatói úgy vélik, a jelenlegi tendenciából kiindulva 2050-re 1,31 milliárd ember élhet cukorbetegséggel.
